A Novohrad-Nógrád Geopark, a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) és a Tarjáni Szabadidősport Klub közreműködésével került megszervezésre a Világ Gyalogló Naphoz csatlakozva, a november 1-ei, Geotóp napi kirándulás, a Salgótarján melletti 544 m magas Pécs-kőre. A jól sikerült hírverésnek (helyi sajtó, rádió és a világháló több felületének segítségével) köszönhetően 54 fő és Buksi kutya jelent meg a Főtéren, a kiindulási pontunknál. Miután „kiszámolós mondókával” kiosztásra kerültek a Világ Gyalogló napi pólók és mindenki megkapta a jelvényét, valamint az erre az alkalomra az MFT által kiadott „A szén- és kőbányászat nyomában a Pécs-kő körül”című leporellót. A tervezett körút kb. 8,5 km volt, aminek teljesítéséhez több, mint 4 órára volt szükség.
Első állomáshelyünkön virtuális betekintést nyerhettünk egy 1822 m hosszú alagútba, ami a kitermelt szén szállítását biztosította a város alatt 1940-től 1972-ig. A Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. által mélyítetett fúrásába leengedett kamera képeiből az is tudjuk, hogy a leszivárgó vizekből cseppkő képződik az alagút főtéjén.
Később megismerkedhettünk a Pécs-kő kb. 5 millió évvel ezelőtti vulkáni kialakulása folyamatával, majd erőteljes lepusztulásával, ami felszínre hozta az egykori vulkáni kúp alatti kürtőkitöltést a bazalttelérekkel.
A „kenyeretlen Tarján” várossá válásának folyamatában nemcsak a szénbányászat játszott szerepet a rátelepülő iparral, hanem a kőbányászat is. A Pécs-kő környékén a 19.-20. században 7 db jelentősebb kőfejtő működött, különböző módokon kialakított szállítási megoldásokkal. Megismerkedhettünk a telér (=tele+ér) bányászattal.
A Pécs-kő csúcsáról végigtekintettünk az őszbe hajló színekkel tarkított tájon, majd megvizsgáltunk egy kultúrtörténeti emléket az un. „kaptárfülkéket”. Bár pontos szerepét nem ismerjük, de kialakítása, formája alapján biztosan rokonítható a bükkaljai jeles képviselőivel.
Egy megvalósulatlan kilátó történetét is meghallgathatták a lelkes és aktív kirándulók. A 25 m magasra tervezett Rákosi bástya többek között, azért nem valósult meg, mert az összegyűjtött pénzadományok központi rendelkezésre a koreai nép megsegítésére továbbították.
A kirándulás utolsó megállója a Hurka-Pécs-kő volt, ami egy parazita vulkán kürtőcsatornájának, bazalt lávával kitöltött része, és amit az erózió látványosan „kiesztergált”. A 20-25 m magas „sziklatűt” 1923-ban kőbányászati céllal felrobbantották, annak ellenére, hogy id. Noszky Jenő geológus, mint természeti érték megőrzését szorgalmazta.

(Prakfalvi Péter, geológus. túravezető írása, Cserny Tibor fotói)