A Salgóbányai Geocsodák Házában október 7-én kicsik és nagyok a 2017. Év ásványával és ősmaradványával ismerkedhettek meg a Geotóp nap keretében, a vállalkozó kedvűek pedig meglátogatták az István-tárót, amelynek végében fakadó forrás Salgótarján városát látja el ivóvízzel. Az igazán edzett érdeklődők pedig nekivághattak egy nagyobb geotúrának amely a Medves-fennsíki Szilvás-kőhöz vezetett.

Az István-táró megtekintése után egy 7 fős csoport indult a Medvesen keresztül Szilvás-kőbe. Az érdeklődők itt megismerkedhettek a közelmúltban a Bükki Nemzeti Park és a Novohrad-Nógrád Geopark együttműködés keretében kialakított tanösvénnyel. Gyakorlatilag a keletkezésük sorrendjében jártuk végig a jellemző kőzeteket (riolittufa, széntelep, bazalt) bemutató feltárásokat és bányákat. Közben fényt derítettünk arra, hogy milyen folyamat vezetett el a nyersanyagokon (szén, bazalt) keresztül Salgótarján 1922-es – azaz 95 éve - várossá nyilvánításához. Izgalmas kitérőt tettünk a „konzekvencia barlangok hazájába” és a kalandtúra sem maradhatott el. A bejárás során megállapíthattuk, hogy az általában rossz megítélés alá kerülő bányászat gyakran értékeket is teremthet. Többek között szép példája ennek a 20-25 m magas bazaltoszlopsor, amit nem láthatnák a fedő kőzetek miatt, ha a kőzet termelésekor ezt bontották volna ki.