2015. október 10-én a Geotóp Napi programok egyikeként az Aggteleki-karszton jártunk. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, így a délelőtti esős időszakot egy barlangtúrával vészelte át csapatunk. Jósvafőről indulva, a Tohonya-szurdok érintésével a Vass Imréről elnevezett barlang felé vezetett utunk. Itt, a csodálatos cseppkőképződményekkel tarkított, több szintes, aktív patakos földalatti világban kb. egy órát töltöttünk el.

Az Aggteleki-karszt karbonátos kőzeteinek nagy része több mint 200 millió évvel ezelőtt képződött. Ezek a nagyvastagságú üledékes kőzetek szénsavas víz hatására nagyrészt maradék nélkül oldódnak, így alakult ki a Kárpát-medence karsztformákban egyik leggazdagabb vidéke.

A délutáni órákra már csendesedett az eső, ezért nekivágtunk a felszíni geotúrának, melynek során a barlangok felett található térszín geológiai képződményeit és formakincseit ismerhettük meg. Vizsgálódásainkat Jósvafő fölött kezdtük, egy védett geológiai alapszelvénynél. A kőzetet tanulmányozva szabad szemmel is észrevehettünk benne kb. 0,5-1 cm átmérőjű, kerekded képleteket, amelyek egykori algák élettevékenysége során jöttek létre. A feltárástól nem messze értük el a Vörös-tavat, amely egy agyagréteggel „kibélelt” dolinában jött létre. A tó mellett a lekerekített, bizarr formájú Medve-sziklákat csodálhattuk meg. A Baradla-barlang vörös-tói bejárata és a Borókás-töbrök érintésével érkeztünk meg a Baradla Tanösvény mentén egy ma is aktív, különleges víznyelőhöz a Zombor-lyukhoz, amely a fedett és nyílt karszt határán alakult ki.

A szomorkás időjárású geotúra Aggtelek határában ért véget, az Aggteleki-tó és a tó-hegyi karrmező („ördögszántás”) mellett. Az Aggteleki-tó egy víznyelő „eldugulásával” jött létre, de sajnos az elmúlt évek szárazsága és emberi bolygatás miatt nyílt víztükre napjainkra eltűnt.

(Veres Zsolt írása)